Európai készségek és kompetenciák

Ez a munkadokumentum a ZA5914: Eurobarometer 81.3 (April-May 2014): The Environment and the European Area of Skills and Qualifications kérdőíves felmérés Magyarországra vonatkozó adatait tartalmazza nemzetközi összehasonlításban.

A témában további adatokat keresek. Fel akarja használni az adatokat? Együttműködne a kiegészítésükben? Kérem keressen a LinkedIn, Twitter vagy az academia.edu felhasználói között.

Milyen típusú szaktudás?

Véleménye szerint az alábbiak közül melyek a legfontosabb készségek, amelyeket az oktatás nyújt?

Mit lehet a felnőttképzésben, továbbképzésben megszerezni?

Az oktatásban meg nem szerzett ismereteket valamikor a felnőttkorban kell pótolni – ez a felmérésünk fő tárgya. A következőben azt mutatjuk meg, hogy a magyar munkaerő miként gondolkodik általában az ország oktatási kínálatáról ezen a téren.

Szembeötlő például, hogy az idegen nyelv elsajátítását Magyarországon sokan nem az iskolában, hanem a nyelviskolákban tartják lehetségesnek. Másképp lefordítva, megítélésünk szerint helyesen, a magyar munkaerő tisztában van azzal, hogy a magyar iskolarendszerben általában nem szerez megfelelő idegen nyelvi ismeretet, és ha erre szüksége van, azt felnőttként az oktatási és továbbképzési piacon kell beszereznie. A helyzet általában az, hogy a magyarok a munkakör betöltéséhez szükséges ismereteken kívül szinte semmilyen tudást nem tartanak igazán jól beszerezhetőnek a felnőttoktatási piacon. Ezt egyfajta kritikának is értékelhetjük a hazai felnőttképzési piac kínálatával szemben.

Mit gondol, az alábbi készségek közül melyeket lehet megszerezni a hivatalos oktatáson kívül? A “hivatalos oktatáson kívül” alatt azt értjük, hogy az iskolákon, szakiskolákon és képzéseken, valamint egyetemen kívül.

Hol tudja a hiányzó készségeit pótolni?

Ha azt kérdezzük a felnőtt munkaerőtől, hogy szerintük hol lehet a hiányzó készségeket pótolni, az önképzésen kívül minden más lehetőség kevesebb magyarnak jut az eszébe, mint az európai átlagnak. Ennek az egyik fő oka lehet az, hogy a magyarok számára ezek a minták nem adottak.

Ha azt kérdezzük a felnőtt munkaerőtől, hogy szerintük hol lehet a hiányzó készségeket pótolni, az önképzésen kívül minden más lehetőség kevesebb magyarnak jut az eszébe, mint az európai átlagnak. Ennek az egyik fő oka lehet az, hogy a magyarok számára ezek a minták nem adottak. Szembeötlő, hogy az ír munkaerő ezen a területen mennyivel nyitottabb. A magyarok ezen a téren hasonlóak a lengyelekhez, a litvánok és a csehek is nyitottabbak a tapasztalat- és készségszerzés más formáira.

Hol vagy hogyan lenne Ön képes megszerezni ezeket a készségeket a hivatalos oktatáson kívül?

Mit tartanak fontosak az oktatásban?

A magyar felnőttek az oktatásban tekintélytisztelőek, a legfontosabbnak az oktató szakmai felkészültségét tekintik, második legfontosabbnak azt, hogy az oktató nyugodt tanulási környezetet teremtsen. Ezzel szemben az aktív részvétel (stimuláló tanulási környezet, az, hogy az oktató kösse le őket), kevésbé fontos, mint a külföldi versenytársak esetében. A vállalati tapasztalatszerzést viszont a magyarok szerencsére elég fontosnak látják.

Azért fontos ezzel a sajátossággal tisztában lenni, mert az oktatási programok megítélésben várhatóan ezek a normák fognak dominálni. Tehát, ha nem is fogadjuk el, hogy az oktató szakismerete a legfontosabb egy oktatási program sikere szempontjából, a hallgatók saját bevallásuk szerint az oktató (vélt) szakértelme alapján fogják a kurzust megítélni, vagy legalábbis ehhez a normához fognak igazodni. (Vélhetően egy bűn unalmas kurzust azonban, ex post, nem fognak jónak találni.)

Véleménye szerint az alábbiak közül melyek a legfontosabb készségek, amelyeket az oktatás nyújt?

Mi nem jó Magyarországon?

Véleménye szerint az alábbi szempontok közül melyeket kell leginkább javítani Magyarországon?

Külföldön szerzett tapasztalat és képességek

A hazai munkaerő általában a versenytárs országokéhoz képest kevesebb külföldi tapasztalattal rendelkezik, különösen a külföldön szerzett munka- és szakmai gyakorlat terén. Ezen a területen Írország mutatói a legkedvezőbbek, de a cseh, litván, lengyel munkaerőnek is általában több külföldi tapasztalata van.

A külföldön szerzett tapasztalatot előnynek tekintjük a nemzetközi szervízmunkák és kooprodukciók területén, és azt fogjuk felmérni, hogy a magyar filmes szakma helyzete kedvezőbb-e a hazai átlagnál, és a versenytárs országok átlagánál.

Töltött valaha valamennyi időt másik EU tagállamban vagy az EU-n kívül …?

Tudásimport

Végül a tudásimport lehetőségét mutatja az, hogy a felnőttek szerint az egyes országokban milyen mértékben („teljesen”, „részben”, „bizonyos mértékig”, „nem”) fogadják el az adott országban a külföldről szerzett szakismereteket és tapasztalatokat. Ismét Magyarország helyzete valamivel rosszabb a nemzetközi versenytársakénál.

Bibliográfia

European Commission, Brussels (2017): Eurobarometer 81.3 (2014). TNS opinion, Brussels [producer]. GESIS Data Archive, Cologne. ZA5914 Data file Version 3.0.0, doi:10.4232/1.12918

Daniel Antal (2018): Eurobarometer. An R package for Consistent Importing of Eurobarometer Archive Files from GESIS. Version 0.0.1. URL https://github.com/antaldaniel/eurobarometer.