A valószínűségszámítás a „lehet” pontosításának a tudománya.
„Lehet, de lehet az is, hogy nem…” – akkor mégis melyikre számítsak?
A legostobább elgondolás a „nem tudom, hogy melyik, tehát 50-50%”. Ezt kell – és némi fáradsággal szinte mindig lehet is – pontosítani.
Három kimenetel esetén hasonló a helyzet, akkor is csak a butaság vagy a lustaság magyarázza a „nem tudom, tehát 1/3 – 1/3 – 1/3” elgondolást.
Valószínűségekkel operálunk akkor is, amikor azt mondjuk, hogy „pechünk volt” vagy „szerencsénk volt”.
Pech:
- bekövetkezik valami rossz, amit kis valószínűségűnek gondoltunk, vagy
- elmarad valami jó, amire számítottunk, vagy
- a nyereség a vártnál kevesebb, vagy
- a veszteség a vártnál nagyobb.
Szerencse: értelemszerűen az ellenkezője